Az Európai Bizottság is elismeri, hogy Európának, az öreg kontinens globális versenyképességének megőrzése érdekében, sokkal aktívabban kellene a felhőalapú technológiákat támogatnia és adoptálnia. Miközben az EU-ban is egyre jobban terjed és válik elfogadottabbá a publikus felhő, néhány területen azért még akár 3-5 évvel is el van maradva az Amerikai Egyesült Államoktól.
Az IDC legutóbbi kutatásában (A felhő Európában: Elfogadás, előnyök, korlátok és becslés) értékeli az európai felhős piacot, azonosítja a terjeszkedés fő akadályait és egyúttal egyszerű tanácsokat ad, hogyan lehet azokat elgörgetni a technológia elterjedésének útjából.
A kutatás során vállalati felhasználókat kérdeztek meg. A válaszokból kiderült, hogy az EU-ban működő vállalatok 64%-a már jelenleg is felhőalapú rendszereket használ, 25% pedig már tervezi ill. gondokkodik a cloudra való váltáson. A felhőalapú alkalmazásokat használó vállalatok tovább szeretnék bővíteni a vállakozásukat. Érdekesség, hogy a mikrovállalkozások (1-9 fő között) vannak leginkább elmaradva a cloud adoptálásában, holott jópár irodai alkalmazást ingyenesen is igénybe vehetnének. A megtakarítások tekintetében pedig átalánosságban a legtöbben 10-19%-os költségcsökkenést tapasztalnak a felhőre váltás óta.
A felhőalapú rendszereket használó vállalatok megoszlása méret és nemzet szerint
A felhőalapú rendszerek használatának elterjedtsége az EU-ban
De hát akkor mi akadályozza a jó öreg európai népet – mármint azt a maradék 36%-ot – abban, hogy felhőre váltson? A kutatás 12 tényezőt vizsgált (lásd: ábránkon) a többség (62,2%) azonban négy speciális korlátot említett elsősorban az adatok ellenőrizhetőségével (kontroll) kapcsolatban:
A felhővel kapcsolatos aggályok említésének %-os megoszlása
- Jogi hatáskör: Honnan jön a szolgáltatás? Hol tárolódik maga az adat? Mi van akkor, ha nem akarom, hogy az adataim egy bizonyos országban tárolódjanak?
- Biztonság és adatvédelem: Ki a felelős a szolgáltatás biztonságáért, az adatvédelemért és a backupért? Mi van akkor, ha valami elromlik, vagy leáll a szolgáltatás?
- Bizalom: Honnan tudom megmondani, hogy mely szolgáltatások megbízhatóak? Ki garantálja az adatok sértetlenségét és rendelkezésre állását?
- Adatokhoz való hozzáférés és hordozhatóság: Ha egyszer aláírok egy szerződést egy szolgáltatóval, milyen átjárhatóság van másik szolgáltató/szolgáltatás között? Összekapcsolható egyik szolgáltatás a másikkal?
A probléma kulcsa az adatok ellenőrizhetősége és ebben Európának lépéseket kell tennie, ha maximalizálni szeretné a felhalapú rendszerekből eredő hasznot, előnyt. A megkérdezettek konkrét javaslatokat tettek, mi az, amit az EU ennek ügyében tehetne, ezek:
- a szolgáltatók elszámoltathatóságával kapcsolatos speciális szabályok törvénybeiktatása
- az alkalmazások és adatok szolgáltatások közötti mozgathatóságának garantálása
- egy egész unióra kiterjedő biztonsági tanúsítvány program bevezetése
- az adattárolással kapcsolatos jogi rendelkezések tisztázása és harmonizálása
- és előmozdítani a cloud szolgáltatások EU-szintű sztenderdizálását.
Eltekintve a szabályozási politika változtatásaitól, aminek viszonylag hosszú az átfutási ideje, a válaszadók csoportja azt is állítja, hogy a társaiknál jelentkező jelenlegi sikerek híre és a felhőalapú rendszerekből származó üzleti haszon nagyban hozzájárulnának a felhő adoptálásának terjedéséhez.
Az adoptációt előremozdító szükségletek a válaszadók szerint
Már a piacon is elérhetőek olyan szolgáltatások, amivel teljes mértékben saját ellenőrzésünk alatt tarthatóak az adatok SaaS alkalmazások használatánál, testreszabható a saját fehőalapú rendszer, létrehozhatóak bennük egyéni adatvédelmi protokollok. Ezek már jól kezelik az elsődleges tárolási és biztonsági aggályokat, amelyek visszatartják Európát a felhőre való áttéréstől.
Forrás: Cloud Computing Journal és IDC